Hogyan befolyásolja a császármetszés a szoptatást?

Sok édesanya nem tudja természetes úton világra hozni a gyermekét. Ez mind testileg, mind lelkileg megterhelő tud lenni. Az édesanyák sokszor rosszabb anyának érzik magukat, mert hogy nekik nem sikerült „szülni” és ehhez jön még a testi fájdalom is, illetve a szoptatással is lehetnek nehézségeik kezdetben.
Fontos, hogy tudjuk, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak, akik császármetszéssel hozzák világra gyermeküket. Ha tudjuk, hogy mik ezek, akkor  könnyebben tudunk segíteni illetve megbirkózni velük.

Lássuk ezeket sorban:
1. Szülőszobai bőrkontaktus hiánya: sokszor a babát csak megmutatják egy pillanatra az édesanyának, aztán jobb esetben az édesapa mellkasára teszik, vagy felöltöztetve kapja meg az édesapa a babát, míg az édesanyát ellátják. Szinte semmilyen kontaktus nincs tehát a baba és a mama között, szoptatásról pedig szó sem lehet. Az első órák eseményeinek pedig rengeteg hatása van a szoptatás későbbi kimenetelére.
2. Anyai fájdalom: az édesanyának fájdalmai vannak, nem is kelhet fel az első hat órában általában. Nincs is ereje és utána is még nehéz minden mozdulat. Pedig egy kisbaba ellátáshoz sok erő kell az első pillanattól kezdve.
3. Szeparáció: mivel az édesanya nincs jól, eleinte meg fel sem kelhet, emiatt az első hat órában biztos, hogy el van választva a baba a mamájától, illetve sok helyen, ott is ahol rooming-in rendszer van, az első éjszakát külön tölti az édesanya és a baba. Így az első 6-12 órában a baba gyakorlatilag nem vagy alig szopizik.
4. Az anya gyógyszerei (érzéstelenítők, folyadékpótlás, fájdalomcsillapítók) befolyásolják az újszülött éberségét és szopási kedvét. Sok baba aluszékony lesz ezektől a szerektől, illetve attól, hogy anyatej helyett tápszert vagy cukros vizet kapnak.
5. Az első szoptatás így késik és gyakran nem igény szerint valósul meg az első 24 órában.
6. A tejbelövellés késhet, akár 72 óra is eltelhet szülés után mire belövell a tej a császármetszésen átesett anyáknál.
7. Gyakoribbak a szövődmények az anyánál,és a babánál is; illetve gyakran pont valamilyen kórállapot miatt kerül sor császármetszésre, ami miatt később is szeparációra van szükség.
8. Az anyai érzések széles spektruma jelentkezik: csalódottság, frusztráltság, önvádlás, kudarc, illetve a babához való kötődés is lassabban alakulhat ki.

Mit tehetünk?
1. Fontos a megfelelő testhelyzet megtalálása: császármetszés után az első 6 órában csak fekve szabad szoptatni, majd amikor már szabad oldalt is feküdni, lehet oldaltfekve szoptatni. Jó pozíció még a hónaljtartás, így a baba nem ér a sebhez. Bölcsőtartásnál párnával kell segíteni, hogy a baba ne érjen a műtéti területhez.
2. Figyelmeztessük az édesanyát, hogy késhet a tejbelövellése, így lehet, hogy 72 óra is eltelik, míg megérkezik a teje! Addig segíteni kell abban, hogy szoptasson, illetve ha nem tud, akkor meg kell kezdeni a fejést minél hamarabb. A császármetszéssel született babának még nagyobb szüksége van (ha lehet ezt így mondani) arra, hogy megkapja a kolosztrumot. Segítsük az anyát a fejésben, hogy az első pár csepp anyatejet is megkaphassa a babája.
3. És az egyik legfontosabb: nyugtassuk meg az édesanyát: nem rosszabb anya attól, hogy császármetszéssel szült! Sok édesanya ezt veszteségként éli meg és magát hibáztatja emiatt. A megnyugtatás ebben az esetben nagyon fontos!

Mindezek ellenére azt kell mondani, hogy ezek egyike sem jelenti azt, hogy ha valaki császármetszéssel szül, az ne tudna szoptatni! Császármetszés esetében nagyobb lehet a kihívás, emiatt nagyon fontos, hogy megfelelő segítő és támogató csapat legyen az édesanya és a baba mellett!

Felhasznált irodalom:
1. Dr. Török Szabolcs: Laktációs Szaktanácsadó Vizsgára Felkészítő Szakirányú Továbbképzési Szak tankönyv I. 2012, Dr. Várady Erzsébet: A laktációs segítségnyújtás elméleti és gyakorlati kérdései fejezet.