Szülés, szoptatás, császármetsés
Szoptatás

Hogyan befolyásolja a császármetszés a szoptatást?

Szülés, szoptatás, császármetsésSok édesanya nem tudja természetes úton világra hozni a gyermekét. Ez mind testileg, mind lelkileg megterhelő tud lenni. Az édesanyák sokszor rosszabb anyának érzik magukat, mert hogy nekik nem sikerült „szülni” és ehhez jön még a testi fájdalom is, illetve a szoptatással is lehetnek nehézségeik kezdetben.
Fontos, hogy tudjuk, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak, akik császármetszéssel hozzák világra gyermeküket. Ha tudjuk, hogy mik ezek, akkor  könnyebben tudunk segíteni illetve megbirkózni velük.

Lássuk ezeket sorban:
1.
Szülőszobai bőrkontaktus hiánya: sokszor a babát csak megmutatják egy pillanatra az édesanyának, aztán jobb esetben az édesapa mellkasára teszik, vagy felöltöztetve kapja meg az édesapa a babát, míg az édesanyát ellátják. Szinte semmilyen kontaktus nincs tehát a baba és a mama között, szoptatásról pedig szó sem lehet. Az első órák eseményeinek pedig rengeteg hatása van a szoptatás későbbi kimenetelére.
2. Anyai fájdalom: az édesanyának fájdalmai vannak, nem is kelhet fel az első hat órában általában. Nincs is ereje és utána is még nehéz minden mozdulat. Pedig egy kisbaba ellátáshoz sok erő kell az első pillanattól kezdve.
3. Szeparáció: mivel az édesanya nincs jól, eleinte meg fel sem kelhet, emiatt az első hat órában biztos, hogy el van választva a baba a mamájától, illetve sok helyen, ott is ahol rooming-in rendszer van, az első éjszakát külön tölti az édesanya és a baba. Így az első 6-12 órában a baba gyakorlatilag nem vagy alig szopizik.
4. Az anya gyógyszerei (érzéstelenítők, folyadékpótlás, fájdalomcsillapítók) befolyásolják az újszülött éberségét és szopási kedvét. Sok baba aluszékony lesz ezektől a szerektől, illetve attól, hogy anyatej helyett tápszert vagy cukros vizet kapnak.
5. Az első szoptatás így késik és gyakran nem igény szerint valósul meg az első 24 órában.
6. A tejbelövellés késhet, akár 72 óra is eltelhet szülés után mire belövell a tej a császármetszésen átesett anyáknál.
7. Gyakoribbak a szövődmények az anyánál,és a babánál is; illetve gyakran pont valamilyen kórállapot miatt kerül sor császármetszésre, ami miatt később is szeparációra van szükség.
8. Az anyai érzések széles spektruma jelentkezik: csalódottság, frusztráltság, önvádlás, kudarc, illetve a babához való kötődés is lassabban alakulhat ki.

Mit tehetünk?
1. Fontos a megfelelő testhelyzet megtalálása: császármetszés után az első 6 órában csak fekve szabad szoptatni, majd amikor már szabad oldalt is feküdni, lehet oldaltfekve szoptatni. Jó pozíció még a hónaljtartás, így a baba nem ér a sebhez. Bölcsőtartásnál párnával kell segíteni, hogy a baba ne érjen a műtéti területhez.
2. Figyelmeztessük az édesanyát, hogy késhet a tejbelövellése, így lehet, hogy 72 óra is eltelik, míg megérkezik a teje! Addig segíteni kell abban, hogy szoptasson, illetve ha nem tud, akkor meg kell kezdeni a fejést minél hamarabb. A császármetszéssel született babának még nagyobb szüksége van (ha lehet ezt így mondani) arra, hogy megkapja a kolosztrumot. Segítsük az anyát a fejésben, hogy az első pár csepp anyatejet is megkaphassa a babája.
3. És az egyik legfontosabb: nyugtassuk meg az édesanyát: nem rosszabb anya attól, hogy császármetszéssel szült! Sok édesanya ezt veszteségként éli meg és magát hibáztatja emiatt. A megnyugtatás ebben az esetben nagyon fontos!

Mindezek ellenére azt kell mondani, hogy ezek egyike sem jelenti azt, hogy ha valaki császármetszéssel szül, az ne tudna szoptatni! Császármetszés esetében nagyobb lehet a kihívás, emiatt nagyon fontos, hogy megfelelő segítő és támogató csapat legyen az édesanya és a baba mellett!

Felhasznált irodalom:
1.
Dr. Török Szabolcs: Laktációs Szaktanácsadó Vizsgára Felkészítő Szakirányú Továbbképzési Szak tankönyv I. 2012, Dr. Várady Erzsébet: A laktációs segítségnyújtás elméleti és gyakorlati kérdései fejezet.

6 hozzászólás

  • Varga-Szabó Réka

    Kedves Pofianyu!

    Az én tapasztalatom ezzel teljesen ellentétes volt. A császármetszést követően amint kitoltak a megfigyelőbe, rögtön meztelenül a mellemre tették a babát és ott maradt velem onnantól kezdve éjjel-nappal. Azzal sem értek egyet, hogy nehezebb lenne szoptatási pózt találni, mert a mellettem fekvő anyuka, aki természetes úton szült nem tudott ülni a gátmetszés miatt és ugyanolyan kellemetlen fájdalmai voltak, mint nekem csak máshol. Az sem gondolom, hogy aki 12-20 órát vajúdott a természetes szülést megelőzően, annak több energiája van a babát ellátni. Én 41 évesen szültem császármetszéssel és rengeteg tejem van. A baba nagyon szépen szopik még 5 hónap után is, a testsúlya pedig 9 kiló 5 hónaposan. Szóval az anyatej minősége is kiváló. Szerintem nem kéne riogatni a kismamákat a császármetszéstől. Mindenkinek az a jó, amit a helyzete megkíván.

    Üdv.

    • Pofianyu

      Kedves Réka,

      nagyon örülök, hogy Neked minden ilyen jól alakult! Amit leírtam az általános tapasztalat, és azért írtam le ezeket, hogy akik viszont ilyen cipőben járnak, ne ijedjenek meg, mert mindenre van megoldás! Azt is írtam, hogy a szoptatás sikerességét egyáltalán nem befolyásolja a kezdeti nehézség, császármetszés után is lehet sikeres a szoptatás! De mégiscsak egy hasi műtét, annak minden következményével. A cikk megnyugtatásként és segítségként született, nem célom riogatni senkit, sőt!
      További boldog babázást és szoptatást kívánok!
      Kriszti

  • Anikó

    Sziasztok!

    Teljesen egyetértek Rékával. Én mindkét gyermekemet császármetszéssel szültem (nem saját akaratomból) és mindkettőt majd két éves koráig szoptattam. Mindig csodálkozom azon, hogy valaki miért tartja magát kevésbé jó anyának, mert nem tudta megszülni természetes úton gyermekét. Igenis jó anya és szoptatni is kiválóan tud a császáros anyuka is.

    Volt olyan szobatársam a kórházban, aki még egy évvel a szülés után is ezen aggódott, szoptatni is csak rövid ideig tudott, magának és a gyerekének okozott gondot a „rögeszméjével”.

    Vannak nehézségek, de azok legyőzhetőek. Nem ezen múlik hogy lesz-e terjed vagy sem.

    Üdv. Anikó

    • Pofianyu

      Nagyon örülök, hogy ilyen pozitív tapasztalatokat osztotok meg, ez nagyon bàtorító! 🙂 Én is úgy gondolom, hogy a szoptatàs sikerességét nem befolyàsolja maga a csàszàrmetszés, de az biztos, hogy vannak nehézségek, amik sok anyukànàl felmerülnek, ilyen pl hogy a tejbelövellés késhet vagy hogy a baba aluszékonyabb. Ha ezekről tud az anyuka, akkor nem éri meglepetés és nem esik kétségbe!
      Jó lenne, ha leírnàtok, hogy ha volt olyan dolog, amivel Nektek meg kellett birkózni a szoptatàssal vagy a baba ellàtàsàval kapcsolatban, mert ez is nagy segítség lehet màsoknak! 🙂 A cél pedig az, hogy segítsünk! 🙂
      Kriszti

  • Dóri

    Sziasztok!

    Akkor, hogy egy ellenvélemény is legyen…az én tapasztalataim nagyon hasonlóak a cikkben leírtakhoz. Már ami a kórházi körülményeket illeti. Ugyan behozták a babámat a születés után két órával egy rövid időre, de én moccani se tudtam még, nemhogy szoptatni. Kiegészítésként: spinális érzéstelenítés után még órákig nem érzed mellkas alatt a testedet, gőzöm sincs, miért gondolják a nővérek, hogy majd segítség nélkül mellre tudja tenni kedves anyuka a kisbabáját. De riogatni én se szeretnék senkit, a harmadik napra lett tejem, a gyereknek semmi baja nem lett (kivéve, hogy két napig ordított, mert éhes volt…). Ezzel együtt sajnálom, hogy kimaradt az életemből a szülés.

    • Pofianyu

      Kedves Dóri,

      Köszi, hogy leírtad a tapasztalatod! Ne add fel, csàszàr után is lehet normàl úton szülni!:-)
      Örülök, hogy a kezdeti nehézségek ellenére minden rendben van Veletek!:-) Nagyon bàtorító ezt olvasni!
      Kriszti

Leave a Reply