Hordozásról dióhéjban

Írta: | december 11, 2014

hordozasA hordozás témájában egészen biztosan vannak olyanok, akik sokkal sokkal többet tudnak, ők a hordozási tanacsadók:) Én csak egy pár érdekességet szeretnék leírni, egyrészt saját tapasztalatból, másrészt olyan dolgokat, amiket én is könyvből tanultam meg.

Akinek már van kisbabája az biztosan tapasztalta, hogy a babák nagyon szeretnek kézben lenni, közel lenni valakihez, legjobban nyilván az édesanyjukhoz, de főleg eleinte az is jó nekik, ha a család bármelyik tagja ringatja őket. A másik, amit gyakorlatilag minden szülő ilyen vagy olyan formában megtapasztal, az a délutáni nyűgös időszak, amikor az ember már eljut egy olyan pontra, hogy tényleg mindent megtenne, hogy a baba ne legyen nyűgös, ne sírjon. Ilyenkor jönnek a maratoni szopik, az órákon át tartó ringatás, bele-bele rugózva, mert a babák azt kifejezetten szeretik, ha az ember a combizmait is edzi közben:) Vagy van az előre-hátra lépegetős vagy a kisebb ugrásokkal tarkított ringatás. A lényeg, hogy nagyon könnyen és gyorsan rájön az ember arra az igazságra, hogy a gyermek a testközelségre vágyó lény és ez valahol nagyon mélyen bele van kódolva.

Ennek nyilván megvannak az okai, a régi időkben, de akár most is a természetközeli népeknél, a baba nincs sehol máshol biztonságban a vadállatoktól, rovaroktól, mint az édesanyja testéhez közel. Az édesanya szorosan a testéhez köti a babát és hozza-viszi egész nap, a baba tud szopizni amikor csak akar, tud aludni, nézelődni és közben végig biztonságban van. Nem csak hogy biztonságban van, hanem ami még fontosabb is bizonyos szempontból az az, hogy biztonságban is érzi magát! Ugyanis a mi gyermekeink, akiket leteszünk sírni, mert mindenhonnan azt halljuk, hogy a baba el lesz különben kényeztetve, sajnos egy nagy fokú magányosságot, elhagyatottságot élnek meg.

Ahogy ezt már egy korábbi cikkben írtam, az ember a hordozott élőlények közé tartozik, ez azt jelenti, hogy az embercsecsemő számos fiziológiás szükséglete, mint: a testhőmérséklet, légzés, vérnyomás, szívverés, gyakori szoptatás; folyamatos testközelséget feltételeznek.

Az embergyerek hordozásra született és ennek számos jele van, nézzük ezeket!

  1. A kisbaba elemi reflexekkel születik, ezek a fogóreflex és az átkarolóreflex. Ezek a testközelség megtartására szolgálnak.

  2. A baba ortopédiai jellemző is arra mutatnak, hogy hordozásra született: görbe lábacskák, görbe gerinc és széttárt lábtartás.

  3. A barna zsírszövet, ami a hőtermelésre képes, a baba hátán és tarkóján van lerakódva, a hasán és a mellkasán kevés van, mivel itt az édesanyja teste melegíti.

  4. A fiziológiai értékek (vérnyomás, légzés, hőmérséklet, szívverés) testközelben optimálisak és optimalizálódnak.

  5. A viselkedésben is látszik: a baba letéve sír, felvéve pedig megnyugszik.

  6. Az idegrendszert is hordozás közben éri megfelelő mennyiségű és minőségi inger: egyrészt ha a babának túl sok az inger, ami a világból éri, el tud bújni, másrészt pedig az idegrendszer fejlődése szempontjából fontos ingerek érik a babát (például a vesztibuláris ingerlés).

Milyen hatásai vannak a hordozásnak?

  1. Kedvező hormonális hatások: anyában is és a babában is hormonok szabadulnak fel (prolaktin és oxitocin), amik segítik a tejtermelést és a kötődés kialakulását. Nyugtató hatással vannak a babára és a mamára is.

  2. A baba jobban tudja jelezni a szükségleteit, gyakrabban fog mellrekerülni.

  3. Az anya jobban ráhangolódik a babára, így könnyebben és gyorsabban ki tudja elégíteni a baba szükségleteit.

  4. A baba része a közösségnek, szociális fejlődésének ez nagyon jót tesz.

  5. Ha hordozóban van az édesanyján, akkor a gerince, csipőizülete optimális pózban van.

Mire kell odafigyelni?

A korábban felsorolt okok miatt, azt gondolom, nyilvánvalóan látszik, hogy a babának milyen fontos a hordozás. Amire viszont érdemes odafigyelni, hogy nem mindegy, hogy milyen hordozót használunk és az sem, hogy azt hogy! Mindenképpen olyan hordozóeszközt válasszunk, ami méretben jó a babának és jól tartja a baba gerincét. Nem szabad, hogy üljön a baba, amíg nem tud és az is fontos, hogy a gerince, csípője jó pozícióban legyen. A legjobb ha vagy kikérjük tanácsadó segítségét vagy nagyon utánanézünk a témának, mielőtt a hordozásba belekezdünk!

A másik nagyon fontos dolog: ne hordozzun kifele fordítva! Azaz a baba mindig befele nézzen a mama teste fele! Ennek több oka is van:

  • ha túl sok inger éri akkor ha kifele van fordítva nem tud elbújni,

  • nem tud kényelmesen elaludni sem,

  • illetve a gerince, csípője szempontjából sem jó, sőt káros, ha kifele van fordítva a hordzóban!

Sajnos nagyon elterjedt a kifele fordított hordozás, hogy a baba lássa, mi zajlik körülötte. Az igazság az, hogy a babának elég annyi, amennyit lát oldalt és ha már nem elég neki, akkor lehet oldalra felkötni vagy pedig hátra tenni. De mindig befele!

Milyen tévhitek vannak még a hordozással kapcsolatban?

  1. El lesz kényeztetve a kisbaba, sosem lehet majd letenni.
  2. Nem fog fejlődni a mozgása.
  3. Az anyának rosszat tesz.

Ezekre a tévhitekre a válasz az, hogy a baba, ahogy elkezdi érdekelni a világ, nem fog akarni anyukán csüngeni, fel akarja fedezni a környezetét. A mozgásfejlődésnek meg már előre jót tesz, hogy a babát hordozás közben sok inger éri, az idegrendszere már ekkor is nagy ütemben fejlődik. Az édesanyának meg oda kell figyelni, hogy megfelelő eszközt válasszon a hordozásra és amikor elől hordozni már nehéz, akkor át kell térni a háton hordozásra.

A babák nagyon szeretnek testközelben lenni és erre mint ahogy itt láthatjuk minden okuk és joguk meg is van! A kutatások és tapasztalatok a babáknak adnak igazat! Az első időszakban a folyamatos testközelséggel sem lehet elkényeztetni egy babát, mivel ekkor erre van szüksége, és ahogy nő és fejlődik az igénye is át fog alakulni! Körülbelül 3 évesen tud egy gyerek úgy önállóan közlekedni, hogy megérti az utasításokat is, tudja követni a gyaloglásban a felnőtteket. Persze már korábban megtanul járni, de egészen más „okosság” kell ahhoz, hogy a felnőttek lábánal eljátszon, mint ahhoz, hogy az utcán sétáljon, motorozzon stb.

Hordozzunk tehát annyit amennyit csak szeretnénk, ezzel nagyon jót teszünk a gyermekeinknek!

Hordozással kapcsolatban hordozási tanácsadó, szoptatással kapcsolatban pedig szoptatási tanácsadó segítségét érdemes kérni!

Felhasznált irodalom:
(1).
Dr. Török Szabolcs: Laktációs Szaktanácsadó Vizsgára Felkészítő Szakirányú Továbbképzési Szak tankönyv I. 2012 Schneirderné Diószegi Eszter: Alvás, hordozás fejezet.

Share Button

Hozzászólás