Szoptatás

Hasfájós baba – avagy relatív laktóz intolarencia

relatív laktózSegítséget szeretnék kérni. Mostanában a kisbabámnak sokszor fáj a pocakja, és a széklete zöldes színű. Mi lehet a gond?”

Amit ez az édesanya ír, az sokszor előfordul, főleg az első három hónap során. Nézzük meg, hogy mi is áll ennek a problémának a hátterében! A hasfájásnak több oka is lehet, ebben a cikkben, most kifejezetten arra szeretnék kitérni, hogyha a hasfájás zöld széklettel társul, akkor mi lehet a probléma!

Mint ahogy már korábbi cikkemben említettem, az anyatej két frakcióból áll: az első tejből és a hátsó tejből. Az első tej az, ami a szoptatás első pár percében ürül a mellből, ez a vizesebb frakció, és ebben van a több laktóz (tejcukor) is. A hátsó tej pedig a zsírosabb frakció, ami a súlygyarapodásért felel.

Amennyiben a baba főleg csak az első tejet szívja ki, akkor annak lehet az a következménye, hogy fájni fog a hasa, puffad és a széklete zöldes színű lesz. Sokszor tévesen a zöld székletre azt mondja a védőnő vagy a gyermekorvos, hogy ez a túletetés jele, sajnos nem tudják, hogy egy anyatejes babát nem lehet túletetni, maximum  „rosszul” etetni.

Mi lehet a gond?

  1. Ha az édesanya túl gyorsan vált mellet, és nem ad elég időt arra, hogy a baba teljesen kiszívja az első mellet, akkor előfordul, hogy a baba csak a laktózban gazdag első tejhez jut hozzá és ez a nagy mennyiségű laktóz az, ami a hasfájást okozza.

  2. Másik probléma lehet, hogyha az édesanyának túl sok teje van, ilyenkor is a baba már jóllakik azelőtt, mielőtt a hátsó tejhez érne.

  3. Ha túl erős a tejleadó reflex, akkor az is lehet, hogy a baba abba is hagyja a szopást, mert ez az erős reflex megijeszti, nem tud mit kezdeni a hirtelen áramló tejjel, félrenyel és emiatt elmegy a kedve a szopizástól, megelégszik azzal, amit eddig kiszívott és sosem jut el a hátsó tejig.

Pontosan mi történik ilyenkor?

A jelenség szakszerű neve: relatív laktóz intolarencia, lássuk mit is jelent ez a gyakorlatban!

A baba bélrendszerében van egy laktáz nevű enzim, aminek az a feladata, hogy az anyatejjel bekerülő értékes laktózt elbontsa és a így a laktóz hasznosul (rendkívül fontos, egyrészt a glükóz miatt, másrészt a galaktóz miatt, ami az idegrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlen). Ennek a laktáz enzimnek azonban van egy bizonyos „száma”, így ha túl sok laktóz kerül be a bélrendszerbe, akkor mindaz a laktóz, amire a laktáz enzimeknek már nincs kapacitása, bontatlanul a bélrenszerben marad, halad tovább és közben, mint minden szénhidrát, vizet von magához. Emiatt lesz a széklet hígabb, másrészt pedig a vastagbélben levő baktériumok elkezdik bontani a laktózt, közben gázok szabadulnak fel és ez hasfájáshoz, puffadáshoz vezet. A széklet sokszor kirobbanó is lehet, zöldes színű és hígabb, a baba pedig hasfájós lesz, és sokat sír és nyügődik.

Ez a fajta széklet a baba fenekét kicsípheti, így még emiatt is rosszul érzi magát, tehát még többet sír.

Tehát a relatív laktóz intolarencia szó szerint azt jelenti, hogy relatív: mivel a laktáz enzim „hiánya” csak a bekerülő nagy mennyiségű laktóz miatt alakul ki, ha a kapacitását nem haladja meg a laktóz, akkor nem lenne semmi gond. Intolarencia pedig amiatt, hogy a szervezet nem tud mit kezdeni ezzel a sok laktózzal, tehát gyakorlatilag kialakul egy kórkép, sajátos tünetekkel.

Mit tesz az édesanya ilyenkor?
A sírós babát az anya még többször próbálja megszoptatni, de egy sírós baba sokszor, gyakrabban ugyan de kevesebbeket akar szopizni, ami miatt megint csak a laktózban gazdagabb első tejhez jut többnyire hozzá. Így kialakul egy olyan kör,  ami nem szerencsés,  és amiből valahogy ki kell szállni.

Mi a megoldás?

  1. Először is fel kell ismerni a jelenséget!

  2. Ha a tünetek alapján a relatív laktóz intolarencia valószínűsíthető, akkor meg kell vizsgálni a szoptatási gyakorlatot.

  3. Ha az a gond, hogy az anya túl gyorsan cserél mellet, akkor a már korábban említett szabály általában beválik: „Először mindig ürítsd ki az első mellet, mielőtt a másikkal megkínálod a babát!”

  4. Ha túl sok tej akkor vagy pozíció váltás lehet a megoldás, vagy az hogy az édesanya úgynevezett blokkokban szoptat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy reggel lefeji mind a két mellét. A következő lépés, hogy kb. három órás szakaszokra bontja a napot és minden három óra leteltével cserél csak mellet. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a három óra itt nem arra utal, hogy három óránként szoptat! Nem, nem. A lényeg, hogy abban a három órában mindig csak ugyanabból a mellből szoptat. A szopik száma és időtartama nincs korlátozva!
    A három óra elteltével lehet mellet cserélni és így el tudjuk érni, hogy a baba biztos, hogy kiürítse a mellet, és ne csak az első tejhez jusson hozzá. Rövid idő, azaz pár nap elteltével, általában javul a helyzet, lehet először a három óra helyett, két óra az időtartam, majd végül az is lehet, hogy nem kell tovább folytatni a blokkokban etetést.

  5. Ha túl erős a tejleadó reflex, akkor több dolgot tehetünk: más pozícióban kell szoptatni, úgy hogy a baba a mell szintje felett legyen. Ilyen például: a „dőlj hátra és szoptass” pozíció vagy oldaltfekve egy párnára lehet tenni a babát és akkor is magasabban van, mint az anya melle.

Ezek a tanácsok általában beválnak, a baba megnyugszik, a hasa nem fog fájni és így a helyzet rendeződik! Mindenképpen tehát érdemes utánajárni a dolgoknak, mielőtt azt mondjuk, hogy a baba hasfájós, nem lehet mit tenni.

Ebből a cikkből is látszik, hogy sokszor ugyan a hasfájásnak nincs más oka, mint hogy a baba érzékeny a külvilágra és emiatt sírós, nyűgös már délután és este; de sokszor pedig előfordul, hogy könnyű praktikákkal, nagyon könnyen és gyorsan lehet segíteni a helyzeten! Ha bizonytalan, kérje ki szoptatási tanácsadó véleményét!

Felhasznált irodalom:
1.
Dr. Török Szabolcs: Laktációs Szaktanácsadó Vizsgára Felkészítő Szakirányú Továbbképzési Szak tankönyv I. 2012

 

 

Leave a Reply