Koraszülött minden baba?

Mit is jelent ez a mondat pontosan? Mármint, akkor is koraszülött egy baba, ha időre született? Vagy ha esetleg még túl is lett hordva?

Igen! Minden kisbaba, teljesen mindegy, hogy hányadik hétre született, bizonyos szempontból koraszülöttnek számít! Ez egy  kompromisszum, ami azt jelenti, hogy a normális várandósság 12-18 hónap kellene, hogy legyen, de mivel ez túl nagy koponya és testméretet jelente a szüléshez, szükség van arra, hogy a kisbaba 9 hónap után megszülessen. Emiatt  a kompromisszum miatt viszont viszonylag fejletlenül jön minden kisbaba a világra.

Ki ne hallott volna arról a bizonyos „első három hónapról”, amit túl kell élni? Az első három hónapot szokták negyedik trimeszterként is hívni, mivel ez az a hiányzó időszak, ami ahhoz kellene, hogy érettebben jöjjünk a világra. Az első hónapokban van a legtöbb sírás, a hosszú, nyűgös, hasfájós délutánok és esték. Ennek az az oka, hogy a kisbaba idegrendszere, gyomorbélrendszere nem elég érett még és körülbelül ennyi idő kell neki, míg hozzászokik ehhez a kinti élethez. A baba számára minden, ami napközben történik, azaz minden zaj, hang, szín, a ruha a testén, az emésztése, egyszóval gyakorlatilag az élet minden perce ingerként hat, ami összeadódva a nap végére túl sok lesz, és emiatt lesz nyűgösebb. Persze nem minden baba viseli ezt ugyanúgy, vannak, akiknek könnyebb, vannak, akiknek nehezebb!

Mit tehetünk, hogy segítsünk a babának és magunkak túlélni ezeket a nehezebb hónapokat?

Az újszülöttnek az a legjobb, ha minél többet lehet testközelben, és annyiszor kerülhet mellre, ahányszor szeretne! Minél nyűgösebb, annál valószínűbb, hogy vagy szopizni szeretne, vagy azt szeretné, ha valaki fel-le sétálgatna vele, pontosan úgy, mint amikor még pocakban volt, így a ringató mozgás megnyugtatólag hat rá. Érdemes délután már visszavonulni ha azt látjuk, hogy minden este több órát nyűgösködik a babánk. Félhomály, halk zene vagy éneklés, szoptatás és cipelés, hordozás, az ami ilyenkor segíteni szokott, és a rengeteg türelem, illetve az, hogyha van segítség, aki átveszi a kicsit, amíg az édesanyja kifújja magát!

Kitartás mindenkinek, aki épp itt tart,  jó arra gondolni, hogy nem a babánk romlott el, hanem  mindez normális jelenség, és idő kérdése és javul a helyzet!